– Tessék, itt az első. – Ez mi? – Az volt a feladat, hogy egy meglévő történetből kellett novellát írni a három szereplő szemszögéből. Úgy értem, hogyan látják az eseményeket mindhárman a maguk szemszögéből? – És mi az alapsztori? És mit csinál a Halál Szamarrában…? Élt Bagdadban egy kereskedő. Egy napon leküldte a szolgáját a…
– Most már ki vele, mi bajod van? – Semmi. – Ne kamuzzál, hónapok óta tiszta hülye vagy, mintha máshol járnál, nem vagy önmagad, vagy nemtom. Érted. – Tényleg, komolyan semmi bajom. Csak… – Na? – Na jó. Elmondom. De kussolsz. – Oké. Mondd már. – Írni tanulok. – Mi? – Írni tanulok. – Azt…
Amíg január van, addig még ér az előző évet összegezni. Igaz, olyan, mintha az elmúlt három hét legalább három hónap lett volna (bár nem az elolvasott könyvek mennyiségében), és a “boldog új évet kívánok” már furán hangzik, de szerintem nem késtem el. A tavalyi év hozott némi meglepetést, de ez a könyvekhez való viszonyomban nem…
Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek. A regény, ami körülbelül egy évvel ezelőtt felrobbantotta a NIOK-csoportot. A regény, aminek az első hazai kiadása hetek alatt elfogyott a könyvesboltokból. A regény, amit az olvasók tavaly rommá kerestek a könyvtárban, de nem volt (még) meg. A regény, ami az olvasók szavazatai alapján Fehérvár kedvenc könyve lett…
Egy pénteki napon, június 19-én ültem az olvasószolgálati pultban békésen, épp egy könyvtári Facebook-bejegyzéshez kerestem megfelelő illusztrációt két olvasó között, mikor a mellettem ülő kolléga oldalba bökött, hogy “Renike, nézd csak… meghalt a Zafón.” “Kamuzol. Persze, hogy ez kamu…” Nézem a hivatalos oldalt. Meghalt a Zafón… Los Angelesi otthonában, rákban, 55 évesen… Éreztem, hogy a…
Április 23-a a könyv napja, és ezt mondtam a 6 évesnek is. Aszongya, akkor meséljek neki olyan mesét, ami a könyvekről szól. Hát jó… Keresgéltem a neten egy darabig, de semmit nem találtam. Nem szerettem volna csalódást okozni ennek a bájos gyermeknek. Úgyhogy megírtam én. 
Így született az alábbi mese. Hol volt, hol nem…
Ez itt egy olyan keresztút, amely számomra a legkülönlegesebb, amit valaha olvastam. Mária, az anya szemszögéből látjuk az eseményeket, aki végigkíséri a gyermekét, Jézust a keresztúton, látja szenvedéseit, halálát. Amióta gyerekem van, egyszerűen elképzelhetetlen, hogyan lehet ezt ép ésszel végigcsinálni – ha csak az emberi részét nézzük a dolognak. Van az isteni része, a hit,…
Van abban valami félelmetes, ha az ember folyton a híroldalakat bújja és a közösségiben minden, koronavírussal kapcsolatos bejegyzésen elcsámcsog kicsit. Most, hogy második hete tart a homofisz meg a homovi, vagyis (önkéntes) karantén, a neten töltött idő hatványozódik, és a kíváncsiság meg a virtuális katasztrófaturizmus akkora függővé teszi az embert, hogy azt körülírni is kihívás.…
Egy-két éve írtam ezt a mesét egy pályázatra. A tavaszról beszélgetünk a napokban a gyermekkel, ehhez kerestem a neten mesét, és akkor eszembe jutott, hogy de hiszen nekem van egy saját! Már második napja ezt olvasom, annyira nagy a sikere itthon. Ennél több nem is kell. Az illusztrációkat Loli készítette. 
Tavaszváró mese Hol volt,…
Március 16. óta a diákok otthonról tanulnak, ugye, online távoktatásban, már amennyire ez lehetséges. Na de mi van az ovisokkal? Nem rendelték el ugyan az óvodák bezárását egyelőre (márc. 17. van, amikor ezt írom), de mindenkit kértek, ha van rá mód, tartsák otthon a gyermeket. Úgyhogy itthon maradtunk. Abban a helyzetben vagyok, hogy meghozhattam azt…