Don’t feed the troll!

Szembesültem egy olyan jelenséggel, aminek a létezéséről eddig is tudtam, de most közvetlenül érint: az online trollkodással. Egy nem saját facebook-oldal kezelője is vagyok, ahol egy nagy rendezvényt tettünk közzé és hirdettünk meg, botor módon nem szűrve megfelelően az elérni kívánt felhasználókat. Gondoltuk, sokan vannak, akik nem jelölik meg érdeklődési körüket, világnézetüket, de esetleg kíváncsiak lennének erre a programra. És nem számoltunk a következményekkel, azzal, hogy a rosszindulat meg a sötétség ide is betalál. (A jóhiszemű mindenit!…)

Persze azonnal megjelentek a hívatlan vendégek, akik nem értenek egyet az ott képviselt ideológiával, és nem átallanak ezt bárdolatlan, agresszív, bántó stílusban közölni. És még csak reagálni sem érdemes rá. Tudható ugyanis, hogy például az “agymosó napok” beírója még egyetlen odabiggyesztett karakterbe is belekötne. Amikor a sokadik ilyen jellegű hozzászólás érkezik, pár értelmesen gondolkodó ember persze felhúzza magát, lemegy az ő szintjükre, és egy-két kommentváltás után kész a sárdobálás. Aminek semmi értelme, és rossz nézni, ahogy bántják egymást. Én már tudom, hogy ebbe leginkább nem érdemes belemenni, de ha már beavatkozás kell, azt nagyon diplomatikusan tegye az ember. Tudod: “don’t feed the troll” (ne etesd a trollt). Neki ugyanis a te felháborodásod a legnagyobb boldogsága.

A döbbenet számomra (még mindig), hogy léteznek emberek, akik ebben élik ki magukat. Érdekes módon sokan a kommentek alapján ítélnek egy oldalról, szervezetről, cikkről stb., pedig józan ésszel belegondolva, az ilyenek nagyon betegek ám lelkileg. Tedd fel magadnak a következő három kérdést:

1. Vannak olyan témák, amikkel nem értesz egyet, nem tudsz azonosulni? (Vélemény, ideológia, gondolat stb.)
2. Csak azért, mert valamivel nem értesz egyet, indulsz-e portyára pl. a facebookon, hogy felkeress ezzel kapcsolatos oldalakat, és jól odakommenteld az elmarasztaló véleményedet?
3. Ha hirdetés formájában az orrod elé kerül egy olyan téma, amivel nem értesz egyet, odaírod-e alá a magadét?

Ha magamból indulok ki, a válaszaim: igen, nem, nem. Mindenkinek vannak olyanjai, amik nem az ő világa. De ezért még nem szabadítja rá a gondolatait a másikra nyilvános fórumokon fröcsögve. Ha “eltévedt” hirdetéssel találkozom, akkor egyszerűen továbbgörgetek, és kész.

Megmondom, mi van. Az van, hogy az ilyen ember saját magáról állítja ki a bizonyítványt, nem arról, akit/amit pocskondiáz. Ennyi. Szerintem.

Ja, a megoldásunk végül az lett, hogy kilőttük a további hozzászólási lehetőséget, és rejtettük a hajtépést az oldalról. Legközelebb meg szigorúan megszűrjük a hirdetés célközönségét.